Bevezetés
Tudjuk, hogy a végrendeletről beszélni valójában az elválásról beszélni: a szeretteinkről, arról, ami utánunk marad, és arról a vágyról, hogy ne hagyjunk vitát magunk után. Legalább ilyen nehéz lehet, ha egy szülő iratai között ráakad egy végrendeletre, és nem tudja, érvényes-e. Ez az útmutató egyszerűen, lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan működik a végrendelet Romániában.
Röviden: a Polgári Törvénykönyv két szokásos formát ismer, a kézzel írt, sajátkezű végrendeletet (testament olograf) és a közjegyző előtt készített, közjegyzői végrendeletet (testament autentic). Az utóbbi minimális közjegyzői díja 130 lej, amelyhez archiválási díj és áfa jön. Bármelyik formát választja, nem hagyhatja szabadon a teljes vagyonát, ha házastársa, gyermeke vagy szülője kötelesrészre jogosult örökös.
Az alábbiakban a végrendelet formáit, a 2026-os közjegyzői díjakat, a kötelesrész kiszámítását példákkal, a végrendelet őrzési és keresési helyét, módosításának és megtámadásának módját, a különleges helyzeteket (külföldön élő románok, temetési kívánságok) és egy hatlépéses tervet talál. A szöveg tájékoztató jellegű; az Ön esetében egy közjegyző (notar public) eligazíthatja.
Ha arra is gondol, hogyan szeretne megmaradni szerettei emlékezetében, egy Kinmory-emlékoldal egy helyre gyűjtheti a fényképeket és egy élet történetét, az emlékezésről szóló gesztusként, nem a vagyonról.
A végrendelet Romániában: a sajátkezű, a közjegyzői és a kivételes forma
A Polgári Törvénykönyv két szokásos végrendeleti formát ismer: a teljes egészében az örökhagyó kezével írt, keltezett és aláírt sajátkezű, valamint a közjegyző előtt készített közjegyzői végrendeletet (1.040. cikk). A kivételes (privilegiat) végrendeletek csak rendkívüli helyzetekben készülnek. Valamelyik alaki követelmény hiányában a sajátkezű végrendelet abszolút semmis (1.041. cikk).
| Szempont | Sajátkezű végrendelet | Közjegyzői végrendelet | Kivételes végrendelet |
|---|---|---|---|
| Hol készül | Bárhol, az örökhagyó által, közjegyző nélkül | Közjegyzőnél, kívánságra 1 vagy 2 tanú jelenlétében | A helyi hatóság tisztviselője (járvány, katasztrófa, háború), a hajó, a légijármű vagy a katonai egység parancsnoka, illetve egy egészségügyi intézmény főorvosa előtt |
| Alaki követelmények | Teljes egészében kézzel írt, keltezett, aláírt (1.041. cikk) | A közjegyzőnek diktált, felolvasott, utolsó akaratként megerősített, aláírt (1.043–1.044. cikk) | Mindig 2 tanú; az örökhagyó, a felvevő személy és a tanúk írják alá (1.047. cikk) |
| Költség az elkészítéskor | Semmi | Minimális díj 130 lej, plusz archiválás és áfa | Nem közjegyzőnél készül |
| Kockázatok | Elvész, elrejtik, meghamisítják, alaki hibák, az írás vitatása | A legkevesebb alaki hiba; az eredeti a közjegyző irattárában marad | A törvény szerint megszűnik, ha az örökhagyó 15 nappal azután sem tesz szokásos formában végrendeletet, hogy megtehetné (1.048. cikk) |
| Halál után | Bemutatják egy közjegyzőnek, aki felnyitja, érintetlenségi záradékkal látja el és érvényesíti (1.042. cikk) | A közjegyző megtalálja az országos nyilvántartásban (1.046. cikk) | A közjegyző felnyitja és érintetlenségi záradékkal látja el a hagyatéki eljárásban (36/1995. sz. törvény, 107. cikk) |
Ha egy végrendelet alaki hiba miatt semmis, mégis kifejtheti hatását, amennyiben megfelel egy másik végrendeleti forma követelményeinek (1.050. cikk). Erre a kivételre azonban ne építsen.
Ki készíthet végrendeletet
A végrendeleti rendelkezéshez teljes cselekvőképesség és belátási képesség kell. A teljes cselekvőképesség 18 évesen kezdődik (38. cikk); a kiskorú házasságkötéssel szerzi meg (39. cikk), a gyámhatósági bíróság pedig indokolt esetben 16 évesen elismerheti (40. cikk). A korlátozott cselekvőképességű kiskorú nem rendelkezhet ellenszolgáltatás nélküli juttatással, kivéve, ha a törvény megengedi (988. cikk). A végrendelet csak akkor érvényes, ha az örökhagyó belátási képességgel rendelkezett, és akarata nem volt hibás (1.038. cikk).
Két személy, például a házastársak, nem készíthet közös végrendeletet, sem egymás javára, sem harmadik személy javára: mindenki a saját végrendeletét készíti, különben az irat abszolút semmis (1.036. cikk).
Mennyibe kerül a végrendelet a közjegyzőnél 2026-ban
A közjegyzői végrendelet hitelesítésének minimális díja 130 lej, amelyhez 10 vagy 20 lej archiválási díj és 21% áfa jön, ha az iroda áfafizető. A küszöböt az igazságügyi miniszter 177/C/2024. számú rendelete határozza meg; a gyakorlatban az irodák általában többet kérnek.
A rendelet minimális díjakat állapít meg, nem rögzített árat: a közjegyző nem mehet alájuk (megsértésük fegyelmi vétség), a gyakorlatban viszont magasabb árakat kérnek. A táblázat a végrendelethez kapcsolódó összegeket mutatja, 2026. október 30-i hatállyal, áfa nélkül.
| Okirat vagy szolgáltatás | Minimális díj (lej, áfa nélkül) | Tudnivaló |
|---|---|---|
| Végrendelet hitelesítése | 130 | Tartalmazza a tanácsadást, a szerkesztést, a felek példányait és a hitelesítést |
| Végrendelet-visszavonó nyilatkozat hitelesítése | 50 | A közjegyző bejegyzi a visszavonást az országos nyilvántartásba |
| A visszavonás visszavonása | A közjegyzővel szabadon megállapított | A rendeletben nincs minimális díj |
| Archiválás, minden okiratra | 10 vagy 20 | 10 lej a 10 évig őrzött, 20 lej a tartósan őrzött okiratokra |
| Irat letétbe vétele | 750 (1 évig), 1 500 (1 év felett) | Kérdezze meg az irodát, vonatkozik-e a sajátkezű végrendeletre |
| További példány | 5–30 | Példányonként, az oldalszámtól függően |
Számítás a minimális díjakkal: 130 lej plusz 10 lej archiválás 140 lej, ami 21% áfával (140 × 1,21) 169,40 lej. Ha a 20 lejes archiválási díj érvényes, 150 × 1,21 egyenlő 181,50 lejjel. A visszavonó nyilatkozat, 50 lej plusz archiválás, áfával 72,60–84,70 lej. A normál áfakulcs 2025. augusztus 1-je óta 21% (Adótörvénykönyv, 291. cikk).
A gyakorlati árak magasabbak. A Capital.ro 2026-ban mintegy 360–370 lejről írt, amely az áfát és a közjegyzői nyilvántartásba vétel díját is tartalmazza, a sajtó más becslései pedig 400–550 lejig mennek. Ezek gyakorlati támpontok, nem hivatalos díjtételek: kérje el a pontos árat az irodában, még az időpontfoglalás előtt.
A sajátkezű végrendelet megírása nem kerül semmibe, később azonban kerülhet. Ha az írást vitatják, a közjegyző írásszakértői vizsgálatot rendelhet el (36/1995. sz. törvény, 107. cikk, 4. bekezdés), ami többletköltséget jelent a hagyatéki eljárásban.
Mit tehet és mit nem a végrendelet: a kötelesrész
Az örökhagyó csak a vagyon szabadon rendelkezésre álló részéről rendelkezhet. Az özvegy házastárs, a gyermekek, gyermek hiányában pedig a szülők kötelesrészre jogosult örökösök: mindegyiküknek joga van a végrendelet nélkül járó törvényes részük feléhez (1.088. cikk). A testvéreknek és a többi rokonnak nincs kötelesrésze. A kötelesrészt sértő végrendelet nem szűnik meg, hanem kérésre leszállítják.
A kötelesrészt a törvény az elhunyt akarata ellenére is biztosítja, akár juttatásokkal, akár kitagadással fejezte ki az akaratát (1.086. cikk). Kötelesrészre jogosult örökös az özvegy házastárs, a leszármazók (gyermekek, unokák) és a kiemelt felmenők, vagyis a szülők (1.087. és 976. cikk). A leszármazók kizárják a szülőket (975. cikk), így a szülők csak akkor kötelesrészre jogosultak, ha nincs gyermek vagy más leszármazó.
A táblázat néhány gyakori helyzetet mutat. A törtek a vagyon nettó értékére vonatkoznak, azaz a vagyontárgyak mínusz az adósságok, amelyhez csak a számításhoz hozzáadják az életében adott adományokat (1.091. cikk).
| Helyzet | Kötelesrészre jogosult örökösök | Kötelesrész a nettó vagyonból | Szabadon rendelkezésre álló rész |
|---|---|---|---|
| Egy gyermek, házastárs nélkül | A gyermek | ½ | ½ |
| Házastárs és két gyermek | A házastárs és a két gyermek | 1/8 + 3/16 + 3/16 = ½ | ½ |
| Nincs házastárs és gyermek; mindkét szülő él, és vannak testvérek | A szülők (a testvérek nem) | 1/8 + 1/8 = ¼ | ¾ |
| Csak testvérek, unokatestvérek vagy más rokonok | Senki | 0 | A teljes vagyon |
Így jutunk el a második sorhoz 400 000 lej nettó vagyon esetén. A házastársnak a törvényes öröklésből ¼ jár (972. cikk), a két gyermek ¾-en osztozik egyenlő arányban, vagyis fejenként 3/8 (975. cikk). Mindegyikük kötelesrésze a törvényes rész fele: a házastársé 1/8 (50 000 lej), mindkét gyermeké 3/16 (75 000 lej). Összesen 200 000 lej, azaz a fele van lekötve; 200 000 lej marad szabadon. A harmadik sor: ha mindkét szülő és a testvérek is élnek, a szülők együtt a törvényes öröklés ½-ét kapják, így fejenként ¼-et (978. cikk), kötelesrészük pedig fejenként 1/8.
Ha más házasságból származó gyermekei vannak, további korlát van: a házastársnak ellenszolgáltatás nélküli juttatással legfeljebb az örökség negyedét hagyhatja, és nem többet, mint amennyit a legkevesebbet kapó gyermek kap (1.090. cikk).
Általános, törtrészre szóló és egyedi hagyomány
A végrendeleti kedvezményezett (legatar) az, akit a végrendelet megnevez; a törvényes örökös (moștenitor legal) az, akit a törvény hív meg, és egy személy lehet mindkettő (1.102. cikk). A hagyomány háromféle lehet:
- Általános hagyomány (legat universal) — egy vagy több személy a teljes hagyatékra kap meghívást (1.055. cikk);
- Törtrészre szóló hagyomány (legat cu titlu universal) — a hagyaték egy törtrészére szól meghívás, például a felére vagy az összes ingóságra (1.056. cikk);
- Egyedi hagyomány (legat cu titlu particular) — minden más: egy meghatározott lakás, egy pénzösszeg, egy családi tárgy (1.057. cikk).
A végrendeletben végrendeleti végrehajtót (executor testamentar) is kijelölhet (1.077. cikk), aki az öröklés megnyílásától legfeljebb 2 évig kezelheti a hagyatékot; ez az idő a bíróság által meghosszabbítható (1.079. cikk).
Mi történik, ha a végrendelet túllépi a szabadon rendelkezésre álló részt
A kötelesrészt sértő juttatásokat leszállítják (reducțiune), de csak kérésre (1.092. cikk). Kérhetik a kötelesrészre jogosult örökösök, jogutódaik és az ő nem biztosított hitelezőik (1.093. cikk), megegyezéssel vagy bíróságon (1.094. cikk). A keresetindítási jog az öröklés megnyílásától számított 3 év alatt évül el (1.095. cikk), a hagyományokat pedig az ajándékozások előtt szállítják le (1.096. cikk).
Végrendeletben kitagadhat egyes törvényes örökösöket (1.074. cikk), de a kötelesrészre jogosult örökös megtartja a kötelesrészét. Az a kikötés, amely valakit azért tagad ki, mert vitatta a kötelesrészt sértő rendelkezéseket, nem írottnak minősül (1.009. cikk).
Hol őrzik a végrendeletet, és hogyan találják meg halál után
A közjegyzői végrendeletet a közjegyző haladéktalanul bejegyzi az adományok és végrendeleti rendelkezések országos közjegyzői nyilvántartásába (RNNEL, Registrul național notarial de evidență a liberalităților), az eredeti pedig az iroda irattárában marad. A sajátkezű végrendeletet nem jegyzik be automatikusan az íráskor. Halál után a hagyatékot lefolytató közjegyző keresi a végrendeletet az RNNEL-ben.
A nyilvántartás csak az örökhagyó halála után, a halotti anyakönyvi kivonattal igazolva ad felvilágosítást a végrendelet létezéséről (a 36/1995. sz. törvény végrehajtási szabályzata, 230. cikk); az örökhagyó magának csak személyes kérésre kaphat információt. A halotti anyakönyvi kivonat megszerzéséről a romániai halotti anyakönyvi kivonatról szóló útmutatóban olvashat.
A sajátkezű végrendelet esetében a végrehajtási szabályzat nem ír elő automatikus bejegyzést íráskor. Őrizheti otthon, egy bizalmi személynél, vagy kérésre közjegyzőnél, aki iratokat letétbe vesz; hogy milyen díj érvényes és milyen bejegyzés készül, azt közvetlenül az irodában tudhatja meg.
Mit tegyen, ha otthon talál egy végrendeletet
Ha egy elhunyt hozzátartozó iratai között végrendeletet talál, ne módosítsa, ne írjon hozzá semmit, és ne „javítsa ki”. A sajátkezű végrendeletet a végrehajtás előtt be kell mutatni egy közjegyzőnek, hogy érintetlenségi záradékkal lássák el (vizat spre neschimbare, 1.042. cikk). A közjegyző felnyitja, jegyzőkönyvben rögzíti az állapotát, és a hagyatéki ügyben érvényesíti (36/1995. sz. törvény, 107. cikk). Tartsa biztonságban az eredetit, és vigye el ahhoz a közjegyzőhöz, akinél a hagyatéki eljárást megnyitja.
Az eljárásról magáról, az iratoktól az öröklési bizonyítványig, a közjegyzői hagyatéki eljárásról 2026-ban szóló útmutató szól. Jegyezzen meg egy támpontot: az örökösök nyilatkozattételi határideje az elhalálozástól számított egy év (1.103. cikk).
Egy élet története, nem csak a vagyontárgyaké. A végrendelet azt rögzíti, ki mit kap; egy emberről viszont a fényképek, a levelek és a történetek mesélnek. Néhány család egy Kinmory-emlékoldalon gyűjti össze őket, ahová a rokonokat is meg lehet hívni, hogy hozzáadják saját emlékeiket. Nézze meg, hogyan néz ki egy emlékoldal
Hogyan módosítható, vonható vissza vagy támadható meg a végrendelet
A végrendelet visszavonható: amíg él, bármikor megváltoztathatja egy új végrendelettel vagy közjegyzői visszavonó okirattal. Halála után a végrendeletet nem lehet kérelemmel „megsemmisíteni”. Az örökösök a bíróságtól kérhetik a semmisségének megállapítását, vagy a szabadon rendelkezésre álló részt meghaladó juttatások leszállítását.
| Mit szeretne | Hogyan | Jogalap | Határidő |
|---|---|---|---|
| Kifejezett visszavonás | Későbbi végrendelet vagy közjegyzői okirat; a közjegyzői formában tett visszavonást bejegyzik a nyilvántartásba | 1.051. cikk | Az örökhagyó életében |
| Hallgatólagos visszavonás sajátkezű végrendeletnél | Megsemmisítés, széttépés vagy kitörlés, ha az örökhagyó újra elkészíthette volna | 1.052. cikk | Az örökhagyó életében |
| Abszolút semmisség (alaki hibák) | Per a bíróságon | 1.041., 1.036., 1.249. cikk | Bármikor hivatkozhatnak rá |
| Relatív semmisség (belátási képesség hiánya, akarathibák, egyes hagyományok) | Per a bíróságon | 1.038., 990–991., 1.249. cikk | 3 év (2.517. cikk); a kezdete az októl függ (2.529. cikk) |
| A túlzott juttatások leszállítása | Kérés a kedvezményezett örökösökhöz vagy bírósághoz | 1.092–1.095. cikk | 3 év az öröklés megnyílásától |
Egy későbbi végrendelet csak annyiban vonja vissza a korábbit, amennyiben ellentétes vagy összeegyeztethetetlen rendelkezést tartalmaz (1.052. cikk). A relatív semmisség okai közé tartoznak a végrendeletet hitelesítő közjegyző, a tolmács, a tanúk, illetve a szerkesztésben jogi segítséget nyújtók javára tett hagyományok (991. cikk), valamint a csalás, még akkor is, ha a kedvezményezett nem tudott róla (1.038. cikk).
Ha egy végrendelet Önt érinti, és bíróság elé kerül az ügy, egy ügyvéd megmondhatja, az Ön esetében mikortól fut a határidő. Ha adósságokról vagy az örökségről való lemondásról van szó, olvassa el az öröklött adósságokról szóló útmutatót.
Különleges helyzetek: külföldön élő románok és a temetési kívánságok
Ha külföldön él
A 650/2012/EU rendeletet alkalmazó államokban az öröklésre alkalmazandó jog főszabály szerint annak az államnak a joga, ahol az elhunyt a halálakor szokásos tartózkodási helyét tartotta (21. cikk). Választhatja azonban annak az államnak a jogát, amelynek állampolgára, a végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal (22. cikk). Egy másik európai államban élő román így kérheti, hogy az öröklésére a román jog vonatkozzon. Hogy a választásnak milyen következményei vannak a kötelesrészre vagy a formára, a választott jogtól függ, ezért a végrendeletbe foglalás előtt beszéljen egy közjegyzővel.
Tartalmazhat-e a végrendelet temetési kívánságokat
Igen. Bárki maga határozhatja meg saját temetésének módját, és rendelkezhet a testéről a halála után (Polgári Törvénykönyv, 80. cikk). A 102/2014. sz. törvény előírja, hogy a temetés helye és módja tartsa tiszteletben az elhunyt életében kifejezett akaratát, „az utolsó akarat bármilyen módosítása nélkül” (16. cikk); a temetés lehet vallásos vagy világi, kremáció előzheti meg, de nem kötelező. A temetés ügyében rendelkezésre kötelezettek között a 17. cikk a szerződésben vállalkozó személy után „az elhunyt végrendeletében megnevezett személyt” sorolja fel.
A törvény nem mondja meg, milyen formában kell kifejezni a kívánságot. Mivel a végrendeletet esetleg csak a temetés után nyitják fel, jegyezze fel a kívánságait külön lapra is, amelyet a család gyorsan megtalál, és beszéljen róluk a hozzátartozókkal. Ha nincs kifejezett kívánság, a 80. cikk szabja meg a döntők sorrendjét: a házastárs, a szülők, a leszármazók és a negyedik fokig a rokonok; minden esetben figyelembe kell venni az elhunyt felekezeti hovatartozását. A gyakorlati lépésekről lásd mit kell tenni haláleset után és hogyan szervezzünk temetést.
A végrendelet lépésről lépésre
Egy érvényes végrendeletet hat lépésben lehet elkészíteni, a vagyonleltártól egy bizalmi személy tájékoztatásáig. Nem kell mindet egy nap alatt elvégezni.
- Döntse el, mit és kire hagy — Készítsen listát a vagyontárgyakról (lakás, telek, számlák, járművek) és azokról, akiket szeretne kedvezményezni, majd döntse el, ki mit kap, és mit szeretne, ha tudnának a temetéséről.
- Ellenőrizze, kik a kötelesrészre jogosult örökösök — Nézze meg, van-e házastársa, gyermeke, gyermek hiányában élő szülője, és számítsa ki a szabadon rendelkezésre álló részt: mindegyikük kötelesrésze a törvényes részük fele.
- Válassza ki a végrendelet formáját — A közjegyzői végrendelet a legbiztonságosabb; a sajátkezű végrendelet megírása nem kerül semmibe, de több alaki és megőrzési kockázattal jár.
- Menjen közjegyzőhöz, vagy írja meg kézzel — A közjegyzőnél Ön diktálja a rendelkezéseket, a közjegyző leírja, felolvassa és hitelesíti az iratot. Sajátkezű végrendeletnél a teljes szöveget kézzel írja, tüntesse fel a teljes dátumot, és a végén írja alá.
- Vétesse nyilvántartásba vagy helyezze letétbe — A közjegyző a közjegyzői végrendeletet bejegyzi az országos közjegyzői nyilvántartásba. A sajátkezű végrendelet Önnél vagy egy bizalmi személynél marad, kérésre pedig a közjegyző letétbe veheti.
- Mondja el valakinek, hogy létezik, és hol van — Tájékoztasson egy bizalmi személyt a végrendelet létezéséről és helyéről, a temetésre vonatkozó kívánságokat pedig jegyezze fel külön iratban is, amelyet a család gyorsan megtalál.
A Polgári Törvénykönyv nem ad mintát a végrendelethez; a sajátkezű végrendelethez csak az 1.041. cikk három alaki elemét követeli meg. A rendelkezéseket világosan kell megfogalmazni, a személyeket és a vagyontárgyakat egyértelműen azonosítva, a közjegyző pedig segít pontosan kifejezni, amit szeretne.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyibe kerül a végrendelet a közjegyzőnél?
A végrendelet hitelesítésének minimális díja 130 lej, amelyhez 10 vagy 20 lej archiválási díj és 21% áfa jön, ha az iroda áfafizető (az igazságügyi miniszter 177/C/2024. számú rendelete, hatályban 2026. október 30-án). A gyakorlatban magasabb árakat kérnek: a 2026-os sajtó 360–370 lejről ír, az áfával és a nyilvántartási díjjal együtt. A pontos árat kérdezze meg az irodában.
Érvényes a kézzel írt végrendelet?
Igen, ha megfelel a Polgári Törvénykönyv 1.041. cikkének: teljes egészében az örökhagyó kezével írták, keltezve van, és az ő aláírását viseli. A gépelt, keltezés nélküli vagy aláíratlan szöveg abszolút semmis. Halála után a közjegyző felnyitja és érvényesíti a végrendeletet, az írás vitatása esetén pedig írásszakértői vizsgálatot rendelhet el.
Hagyhatok mindent egyetlen személyre?
Ez a családtól függ. Ha él házastársa, gyermeke vagy gyermek hiányában szülője, ők kötelesrészre jogosult örökösök, és jogosultak arra a részre, amely a végrendelet nélkül járó törvényes részük fele (1.088. cikk), így csak a szabadon rendelkezésre álló részről rendelkezhet. A testvérek és a többi rokon nem kötelesrészre jogosultak: házastárs, gyermek és szülő hiányában mindent egyetlen személyre hagyhat.
Hogyan lehet megsemmisíteni egy végrendeletet?
Amíg él, visszavonhatja egy új végrendelettel vagy közjegyzői okirattal; a sajátkezű végrendelet megsemmisítéssel is visszavonható. Halála után egyszerű kérelemmel senki sem semmisíti meg: az örökösök a bíróságtól kérhetik a semmisség megállapítását, például alaki vagy akarathiba miatt, vagy a kötelesrészt sértő juttatások leszállítását az öröklés megnyílásától számított 3 éven belül.
Hol őrzik a végrendeletet?
A közjegyzői végrendelet eredetije a közjegyző irattárában marad, aki haladéktalanul bejegyzi az adományok és végrendeleti rendelkezések országos közjegyzői nyilvántartásába (RNNEL). A sajátkezű végrendeletet ott őrizheti, ahol akarja: otthon, egy bizalmi személynél, vagy kérésre közjegyzőnél. Mondja el valakinek, hogy létezik és hol van, mert a nyilvántartás csak halál után ad felvilágosítást.
Tartalmazhat a végrendelet temetési kívánságokat?
Igen. Bárki maga határozhatja meg saját temetésének módját (Polgári Törvénykönyv, 80. cikk), a 102/2014. sz. törvény pedig előírja, hogy a temetés helye és módja tartsa tiszteletben az elhunyt életében kifejezett akaratát (16. cikk). A törvény nem mondja meg, milyen formában kell kifejezni a kívánságot, a végrendeletet pedig gyakran csak a temetés után nyitják fel. Jegyezze fel külön iratban is, és mondja el a családnak.
Összefoglalás
- Formák: a szokásos végrendelet sajátkezű (kézzel írt, keltezett, aláírt) vagy közjegyzői; a kivételes forma rendkívüli helyzetekre való.
- Költség: a hitelesítés minimális díja 130 lej, plusz archiválás (10 vagy 20 lej) és 21% áfa; a gyakorlatban az ár magasabb.
- Kötelesrész: a házastárs, a gyermekek és gyermek hiányában a szülők megtartják a törvényes részük felét; a testvéreknek nincs kötelesrészük.
- Őrzés: a közjegyzői végrendeletet a közjegyző bejegyzi az RNNEL-be; a sajátkezű Önnél, egy bizalmi személynél vagy közjegyzőnél marad.
- Otthon talált végrendelet: ne módosítsa; vigye a hagyatékot lefolytató közjegyzőhöz.
- Változtatás: visszavonás új végrendelettel vagy közjegyzői okirattal; halál után semmisség vagy leszállítás, bíróságon (leszállításra 3 év).
- Temetés: az életben kifejezett kívánságokat tiszteletben kell tartani (Polgári Törvénykönyv, 80. cikk; 102/2014. sz. törvény, 16. cikk); jegyezze fel külön is.
Források és megjegyzések
- Polgári Törvénykönyv (287/2009. sz. törvény), a 2026. május 3-i egységes szerkezetbe foglalt változat (legislatie.just.ro) — 38–41., 80., 972–978., 988., 1.034–1.053., 1.055–1.057., 1.074–1.096., 1.102–1.103., 1.249., 2.517., 2.529. cikk (formák, cselekvőképesség, kötelesrész, visszavonás, határidők).
- A közjegyzőkről szóló 36/1995. sz. törvény, a 2024. december 6-i egységes szerkezetbe foglalt változat (legislatie.just.ro) — 107. cikk (a sajátkezű végrendelet felnyitása) és 164. cikk (közjegyzői nyilvántartások, RNNEL); végrehajtási szabályzat, 2333/C/2013. sz. rendelet (legislatie.just.ro) — 230. és 238. cikk (RNNEL-bejegyzés és tájékoztatás halál után).
- Az igazságügyi miniszter 177/C/2024. sz. rendelete, a minimális közjegyzői díjakról szóló szabályzat, a 2025. január 13-i változat (legislatie.just.ro) — 1. melléklet 3., 4. és 22. pont, 7., 9. és 11. cikk.
- Adótörvénykönyv (227/2015. sz. törvény), 291. cikk 1. bekezdés, a 2026. október 25-i változat (legislatie.just.ro) — a normál áfakulcs 21% 2025. augusztus 1-jétől.
- A temetőkről, az emberi krematóriumokról és a temetkezési szolgáltatásokról szóló 102/2014. sz. törvény (legislatie.just.ro) — 16–17. cikk; a 650/2012/EU rendelet, 21–22. cikk (eur-lex.europa.eu).
- Capital.ro (2026) — a közjegyzői végrendelet gyakorlati árai, támpontként idézve, nem hivatalos díjtételként.
Az információk 2026. október 30-án aktuálisak. A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. A díjakat és az árakat a választott közjegyzői irodában kell megerősíteni, a konkrét eseteket (kötelesrész, megtámadás, külföldi elemet tartalmazó öröklésre alkalmazandó jog) pedig egy közjegyzővel vagy ügyvéddel kell megbeszélni. Hivatalos tájékoztatás: Románia Országos Közjegyzői Kamarája (Uniunea Națională a Notarilor Publici din România, unnpr.ro).
Hasonló cikkek
- Hagyatéki eljárás a közjegyzőnél 2026-ban — a lépések, az iratok és a hagyatéki eljárás költségei.
- Öröklődnek az adósságok? — az öröklés elfogadása és az arról való lemondás.
- Halotti anyakönyvi kivonat Romániában — hogyan szerezhető meg az akta első irata.
- Mit kell tenni haláleset után — az első lépések, sorrendben.
- Temetési segély 2026-ban — összeg, feltételek, iratok.
- Családi archívum: fényképek, nevek, történetek — hogyan őrizze meg a család emlékeit.